Almáspite

Sziasztok!

 
A legelső süteményrecept a blogon. Hát igen, ide vezet, ha az ember felesége későig nem ér haza.
Azért sokat kell még tanulnom az édességek világában is. Ettem már életemben finomabb almáspitét is, de azért érdemes volt vele dolgozni.



Hozzávalók:
- 50 dkg liszt (ebből 15 dkg teljes kiőrlésű rozsliszt)
- 1/2 csomag sütőpor
- 15 dkg cukor
- csipet só
- 10 dkg vaj
- 1 tojás
- 1dl tejföl
- 1 dl tej
- 8-9 alma (+1 körte)
- fahéj

 Száraz összetevőket (kivéve fele cukor, fahéj) kimérjük, és eldolgozzuk.

 Vajat is beletesszük, és elmorzsoljuk.

 Tejfölt, tojást beletesszük.

 Én ráöntöttem a tejet egybe és tök ragacsos lett a tészta, mivel minden liszt különböző mennyiségű nedvességet tud felvenni. Tehát azt ajánlom, előtte próbáljuk összegyúrni amennyire engedi, és csak aztán apránként tegyük hozzá a tejet, hogy egy könnyen kezelhető tésztát kapjunk.

 Melyet még nyújtani se kell, csak belenyomkodni a formába miután azt kivajaztuk jó alaposan!

 Szép lett, és igényes:)

 Persze csak a fele tésztát tegyük bele....

Kaptuk az almákat anyósoméktól, akik Kőszegen voltak nyaralni és ott vették egy bácsikától. Kezdtek megnyekkenni, tehát ezért is volt ez az ötlete Aninak.

 Hozzáreszeltem egy körtét is.

 Jólkinéz.

 Beleegyengethetetlenségeimnek.

A művészi elrendezés szinte kérte, hogy csináljak még egy fotót.

 Tetejével már több gond volt, azaz azt ki kellett nyújtani és így egy-két helyen lelógott a szélén, fogtam hát és visszahajtottam. He!

 Izgatottan várja a forró 200 fokos sütőt a termék, s közben kinéz a borongós Veszprémre.

Aztán így nézett ki, de nem Veszprémre, hanem rám.

 Egy nagy tányérral megfordítottam, és még szépnek is mondhattam volna, de nem mondtam. Az oldala és teteje sajnos elvált egymástól, de sebaj, így legalább kikukucskálhattak az alma-cafatok.

Jóétvágyat!
Matyi